Maga sem emlékszik mikor készítették első tetoválását. Ám azóta már átrajzolták az eredetit, mivel elrontották.
– Úgy tudtam, japánul írattam rá egy nevet, de az egyik fellépésemen egy kínai büféből utánam kiabálták: Peking. Akkor úgy döntöttem, megszabadulok a félresikerült írásjelektől - idézte fel az énekesenő, aki életének jelentős állomásait örökítette meg tetoválás fomájában.
– A belső őrlődéseimet ki tudom adni ezekkel a szimbólumokkal, és nem utolsósorban büszkén viselhetem őket. A nyakam alatt egy védőszimbólum található. Hiszek a láthatatlan dolgokban, spirituális embernek tartom magam. A „Nem adom fel” írásjel az azonos című dalra emlékeztet, amelyet a Megasztárban énekeltem. A műsor megváltoztatta az életemet, és segített azzá válnom, aki most vagyok. A másik alkaromon található idézet Gabriel Garcia Marquez Száz év magány című könyvéből van, amely az egyik kedvencem. A hátamra tetováltatott mikrofon pedig önmagáért beszél - nyilatkozta Gabi, aki csak és kizárólag kedevenc tetoválóművészének engedi meg, hogy a bőrére varrjon, Gabesznak.
– A tetoválás számomra önkifejezés, és nem egyszeri, gyorsan elmúló divat – jelentette ki az énkesnő, aki karban tartja az emlékeit, visszajár a szalonba kijavítani vagy tökéletesíteni a tetoválásait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése